Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft.
Miskolc, Déryné utca 2.

Előzmények, a városrehabilitációs program célkitűzései

A Belváros rekonstrukció legfőbb célja, hogy összefüggő, új belvárosi városi szövet, ill. vonzó városi környezet jöjjön létre, amely a terület idegenforgalmilag vonzóbbá tétele mellett az adott korra jellemző legigényesebb közterületi minőség elérését tűzte ki célul. A fejlesztések feloldják a területegység elhanyagoltságának érzetét és az új környezetminőség megteremtése, a felértékelődött környezet új lendületet adhat a környező területek fejlesztésének is.

A Belváros hangulatát századok óta meghatározza a Szinva. Az elmúlt néhány évben a Szinva partja és környezete újra méltóvá vált a Belvároshoz. Parkok, sétányok építése kezdődött meg a városon átfolyó Szinva mellett.

Természetesen a közterületek rendezésének teljes hatása csak az ott található épületek egyidejű átépítésével, felújításával, ill. homlokzatuk felújításával lenne hatásos. Fontos lenne, hogy a kulcs fontosságú foghíj telkeken vagy bontások után létrejött nagyobb összefüggő területen minél előbb létrejöhessenek azok a térfalak - díszletek, amelyek a közterületek rendezésének kereteit, határait adják.

A tervezési feladat

A főutcával közel párhuzamosan futó, a Szinva nyitott, ill. lefedett szakaszait követő sétány rendszer létrehozásának legfontosabb célja az, hogy a városképileg és városszerkezetileg fontos, megtervezett helyeken megfelelő kapcsolat jöhessen létre a város két meghatározó lineáris szerkezeti eleme - főutcája és „folyója” között.

A tervezési feladatként kialakítandó sétány kiépítésével mód nyílik arra, hogy a sétány északi oldalán elhelyezkedő tömb eddig csak többnyire a főutca felé megnyitott épületei, ill. eddig csak a belső udvarokról megközelíthető üzletei, intézményei - ahol műszakilag lehetséges - a sétány felé is megnyitásra kerüljenek.

A megépült Szinva-terasz és az Erzsébet térig (de később kis kiegészítéssel a létrehozandó városi főtérig) futó Szinva parti sétány és a közte meglevő, ill. kialakított díszburkolatú átkötések egységes hálózatot képeznek. Ennek az egységes rendszernek a folytatásaként, lezáró elemeként, ugyanezen elvek figyelembevételével kerül megtervezésre a jelen sétány szakasz.

Az eredeti tervezési feladat a vázlatterv készítés és a későbbi egyeztetések során két kapcsolódó terület egységgel bővült.  Így a jelen feladat területe az ütemezhetőség és az építési költségek elszámolása szempontjából három szakaszra bontható:

I. szakasz:

- A Szinva mellett futó sétányok szakasza – eredeti tervezési terület

II. szakasz:

- Az Arany J. (Royal) közi híd - Széchenyi u. közötti északi szakasz – tervezési terület bővítése

III. szakasz:

- Az Arany J.(Royal)  közi  híd - az Arany J. u. közötti déli szakasz és a 6827. hrsz. telek  területe, amelyen egy új városi tér kialakítása tervezett – tervezési terület bővítése

Az Arany J. u. nyugati végén a parkolók megszüntetése tervezett, a sétány a  Szemere utcai indítástól a Széchenyi u. 52. sz. díszburkolatú  gyalogos átkötésével szemben futó gyalogos hídig a Szinva mindkét oldalán kiépített. Az előző 2 változattól eltérően a sétány rendelkezik egy burkolati minőségben is megkülönböztetett (kockakő burkolatú))  „fő” iránnyal, amely szalag-szerűen, a víz áramlását imitálva fut, kanyarog a Szinva egyik ill. másik oldalán.

A „szalag” a Széchenyi u. 52. sz. szemben fekvő gyalogos híd előtt nagy kanyart tesz, hisz ebben a kanyarulatban meder szélesítésre kerül sor. A meder-szélesítés területére tervezett egyedi hangulatú, kőből épített fátyol-vízesés jellegű látványelemet vízi növények telepítése teszi teljessé. A lépcsőzött kőfalban kialakított vízzel telt kő-medrek teteje iparművészeti igényességű egyedi rácsokkal kerülnek lefedésre. A rácsokon a növények átbújhatnak, ugyanakkor a rácsok megakadályozzák a növények elsodródását, ill. eltulajdonítását.

A Széchenyi u. 52. sz. díszburkolatú  gyalogos átkötésével szemben futó gyalogos híd kiemelt városszerkezeti és városképi szerepét hangsúlyozó, acél szerkezetű, arculat alakító  „Híd-ház” kerül megépítésre, amely szinte tűbe fűzi az alatta átkanyargó kockakővel burkolt, fő gyalogos irányt kijelölő „szalagot”.

A Széchenyi u. 52.-60. sz épületek között a sétány  a Szinva északi oldalán fut az Arany János (Royal) közig. A „Trafó-kert” létrehozásából következően  a déli oldal   az  Arany J. u. 5. telekig megnyitásra kerül, ahol az északi oldalhoz hasonlóan konzolos kiülő teraszok kerülnek kialakításra.

Az Arany János (Royal) köztől a sétány a déli oldalon fut tovább az Arany Corvin Üzletházig ill. az előtte újonnan kialakítandó kis térig. Az északi oldalon csak a Széchenyi u. 64. sz. épület jelenleg is meglevő járdaszakasza fut a telekhatárig, a további szakasz megtervezése csak a jelenleg magántulajdonú parkolóként üzemelő terület rendezése után lehetséges. A terület rendezéséig az itt történő átközlekedést csak ideiglenes jelleggel lehetne megoldani, ami nem javasolt. Helyette az átközlekedést meggátló cserjesávok  telepítése tervezett.

A tér és környezetének kialakítása

Az újonnan kialakításra kerülő teret úgy kell kialakítani, hogy önmagában is a város emblematikus helyévé váljon. A térnek több funkciót kell betöltenie egyidejűleg. A díszítő, reprezentáló és pihenő funkciókkal megteremthető a város központi jelentőségű területének élettel teli, valódi agoraként működtetése.

A terület megfelelő rendezése érdekében a tervezett legfőbb intézkedések a következők:

1. A kialakítandó főtér területének jelenlegi területfelhasználása teljesen átalakításra kerül annak érdekében, hogy az ott kialakítandó funkciók minél teljesebb egységben kerülhessenek kialakításra.  A terület jelentős részét jelenleg a közlekedési és parkoló területek foglalják el. A tér egyéb, új funkcióinak kialakítása érdekében arra kell törekedni, hogy a gépjármű forgalom és a parkolás létesítményei minél kevesebb helyet foglaljanak el a kialakítandó tér területéből, így ezek térszint alatti megoldását javasoljuk. Térszinten, a tér szélein  a vegyes forgalomra is alkalmasan kialakított sávokban csak a célforgalom ill. a megkülönböztetett járművek közlekedése elképzelhető.

2. A Szinva patak eddig zárt szelvényben futó több szakasza kibontásra kerül, ami lehetővé teszi a Szinva-terasz építésével megkezdett folyamat további folytatását, ami során a Szinva a kialakított közterületek aktív részévé válhat.

Expozíció

Egy város belvárosának az arculata – akár maga a város. A vele való törődés, felújítás, karbantartás kötelező feladat. Sebhelyei, torzói a városra jellemző tükörképek. A vele való együttélés, a város életébe való bevonása, hangulatformáló közérzet és közízlést befolyásoló. Elsődleges szerepe elvitathatatlan és még megkérdőjelezhetetlenebb, ha történelmi hagyományai vannak. A belváros életének működése, az ott fellelhető folyamatok tudatos irányítása átgondolt, igényes és a jövőt megalapozó gondolkodás kell legyen.

Az építészeti eszközökön túlmenően a történelmi belváros lüktető életének visszahozása a területre politikai, kereskedelmi, közlekedési feladat is. Politikai feladat, mert a városvezetés konkrét és következetes elhatározásának kell megszületnie, ahol a kitűzött cél érdekében olyan döntéseket kell meghoznia, melyek jelentősen eltérhetnek a megszokottaktól.

Döntéseinek következményeképpen a kereskedelem profilja, nyitvatartási ideje, szokásrendszere is meg kell, hogy változzon. Nélkülözhetetlen a közlekedési rendszer teljes átgondolása, a belvárosba érkezők gépkocsijának parkolási lehetősége, árufeltöltések időpontjai és módjai, a biztonságot és közbiztonságot jelentő gépkocsik felvonulási útvonalai.

A belváros akkor él, ha az embereknek van miért felkeresniük és idejük egy részét ott eltölteniük.